Az arany a legrégibb és leghatékonyobb mérce a tőke, a gazdagság vagy az elégedettség megitéléséhez. Az arannyal együtt ezekre a célokra használtak még más drága fémeket. Emberek nemzedékei váltoták egymást és minden időkben az arany szolgált egységes mérceként, ez volt egyszerre fizető eszköz és árú is. Bizonyos időkig az aranynak pénz szerepe is volt, később pénzként is elkezdték használni. A XIX.-XX. században a világgazdaság fejlődését nagy mértékben befolyásolta az arany alapján kialakult „arany sztenderd” rendszer. Az arany előtt megnyíltak a nemzeti határok és körülbelül XX. század 70-es évekig az arany lett a világ deviza rendszerének alapja és ezzel kapcsolatban a drága fémekkel az ügyletek szigoruan voltak ellenőrizve.Az ügyletek java része az államok monetáris hatóságok és nemzetkozi pénzügyi intézmények szintjén történtek.

De mivel a rendszerben sok ellentét gyült össze, egy minőségi változás történt és a deviza árfolyamok rögzítettek helyettt úszó árfolyamok lettek. És ennek következtében megváltozott az arany szerepe, jogilag az arany kiesett a világ devizaforgalomból. Elkezdődött az arannyal való ügyletek liberálizálása, szélesedtek a magánszemélyeknek jogai az arany tulajdonban tartását illetően. Megváltozott a drága fémek piaca, megváltozott továbbá, a piac struktura a részvevők összetétele, a piaci ügyletek szinképe..

Ma már az arany nem szerepel fizetőeszközként, de azért a gazdasági viszonyok rendszerét nem hagyta el. A mai napon a világ arany piaca a belső és a nemzetközi piacok együttese és kevésbé kitett az államok által történő szabályozásnak, ez biztosítja a drága fémmel és a megfelelő instrumentumokkal való éjjel-nappali és globális kereskedést.

Az arany világpiacon a kereslet strukturát feltételesen három szektorra lehet szétosztani – tezauráció minden szinten, ipari és háztartási fogyasztás, spekulációs ügyletek. Az ajánlat az újonnan kitermelt drágafémekből, a magán kézben lévő és állami tartalékokból, az aranyat tartalmazó hulladékok feldolgozásából és csempészaranyból áll. Az arany ajánlat legfőbb forrásai – az új aranyat kitermelők, a legfőbb vevői azok, akik az aranyat ipari feldolgozásra használják. Az elsők is és a másodikok is a piacon nem rendszeresen jelennek meg, különböző okok miatt. De a drága fémek piacán előforduló hullámzásokra a későbbiekben térünk vissza.

Arany piacok
A nemzetközi aranypiacok az olyan városokban találhatók, mint Honkong, London, New-York, Dubai. A viszonylag nem sok piaci részvevőkkel szemben magas követelmények állnak. Ezek általában, a szakosodott vállalatok és nagy bankok, amelyeknek jó a hírnevük és a plnzügyi helyzetük. A nemzetkozi piacokon az ügyletek szinképe elég széles. Itt nincs adó és nincs vám. A piacokon az aranyügyletek huszonnégy órán keresztül folynak, ezeket nagybaniban bonyolítják, amit a szélesen elterjedt arannyal foglalkozó ügyfél hálózat biztosít. Az ügyletek nincsenek mereven bekeretezve, a szabályokat maguk a részvevők határozzák meg. Az arany belső piacai – ezek egy vagy több ország piacai, amelyek főleg a helyi befektetőkre orientáltak. Ezek szabad és szabályozott piacokhoz soroljatók. A szabad piacokhoz tartoznak az európai piacok többsége, például a Milanói, Párizsi, Amsterdami, Majna-Frankfurt városok. A szabályozottak a harmadik világ országok piacai. A belső piacokon az ügyletek főleg kisebb méretű aranyhasábokkal és az érmékkel történnek, fizetési eszkózökként pedig a helyi pénzeket használják.

A fekete piacokhoz sorolhatók az egyes Ázsiai országok arany piacai. Ezek képződése az arannyal való ügyletek totális állami korlátozásokkal van kapcsolatban. A fekete piacok párhuzamosan léteznek a zárt piacokkal. A zárt piacok – ez egy belső piactípus radikális szervezéssel, ahol tilos az arany ki-/behozatala és az adószabályozás miatt a drágafémekkel v aló kereskedés nem nyerő, mivel a belső árak magasabbak a világpiaci áraknál.

Az aranypiac részvevők

Aranybányászok

A primer arany a piacra főleg az aranykitermelő vállalatoktól érkezik. Ezek lehetnek mint kisebb vállalatok, úgy nagy egyesülések. Teljesen logikus, hogy a vállalat piacbefolyásolása függ az általa vásárolt arany mennyiségétől. Tehát a piac többi részvevői különös figyelemmel kisérik a jelentős aranykitermelők tevékenységét.

Ipar

Ehhez a kategóriához sorolhatók az aranyfeldolgozó ipari és az arany-ékszer vállalatok, valamint az arany tisztításával és nemesítésével foglalkozó vállalatok.

Tőzsdék

Egyes országokban a nagyobb tőzsdéken külön szekciók vannak, amelyek drágafémekkel, többek között arannyal foglalkoznak.

Befektetők

A piacon lévő befektetőknek az érdekei különböznek, ami különböző formában az arannyal kapcsolatos instrumentukba történő befektetésekhez vezet. Általában a legnépszerűbb instrumentum az aranypiacon a befektetőknél a különbözetre kötött szerződések (CFD).

Bankvilág

A központi bankok sokoldalú szerepet játszanak a drágafémek piacán. Ezek a legnagyobb operatörök az arany piacon és, egyuttal ők írják elő az arannyal való kereskedési szabályokat is. Meg kell jegyezni, hogy a tartalék arany aktív értékesítése nem a legfőbb feladatuk, de azért mutatják a tartalékok felhasználására a törekvést. A központi bankok nagyon tudják befolyásolni a piac konjunkturát, ami különösen lett észrevehető a XX, század 90-es években.

Közvetítők és dealerek

Az arany piacán a professzionális közvetitők és dealerek – az erre szakosodott vállalatok és a kereskedelmi bankok. Ezek szerepe a legnagyobb, mivek gyakorlatilag az összes arany a kezükön keresztül jár.

A természetes fém piaca

A természetes arannyak a legnagyobb volumenű ügyletek Londonban és Zürichben történnek. Elsődlegesen az aranykereskedés legjelentőseb részét Londonban bonyólították, amihez többek között hozzájárult a Brit Nemzetközösség országaiból (első sorban a Délafrikai koztársaságból) történő drágafém szállítások. A beszállítókat a drágafémekkel való kereskedés ésszerű szervezése vonzotta. Londonból az arany a kontinentális Európába került, onnan viszont a Közel- és Távolkeleti országokba.

Olvass tovább

We invite you to start trading with No Deposit Bonus